Jó estét kívánok, és sok szeretettel köszöntök mindenkit a negyedik Dunart nemzetközi művésztelep megnyitóján. Külön köszöntöm Mayer Évát a művésztelep megálmodóját és főszervezőjét és az alkotókat, akiknek köszönhetjük, hogy itt vagyunk, és gazdagodhatunk általuk!
Az idei év támáját Pál Ferenc A függőségtől az intimitásig, vágy, élmény, kapcsolat című könyve ihlette.
Pál Ferenc párkapcsolati könyveiről, és a függőség témájáról körülbelül egy éve beszélgettünk Évával először. Eltelt egy év, és most már az egy év távolságából vettem a kezembe. Pál Ferenc azt mondja, hogy aki csak közel tud menni, az függőségben él. Aki csak távol marad, az menekülőre fogja az emberi kapcsolatok labirintusában. Először a könyv olvasásakor ha függőségbe nem is, de függésbe kerültem a gondolataitól, és menekülőre vettem. Most azonban a helyzet hozta így, hogy közelíthetek. Azt mondja még, hogy aki birtokolja a közelítés és távolodás készségét, az képes az intimitásra. Ilyen lelki bázissal indultam el a Lélekbázis felé.
Jámbor állat a sün. Még aranyosnak is mondhatnánk. Annál is inkább, mert amikor túl akarja élni a hideget, hozzábújik társaihoz. Tudja is ő, hogy telis-tele van tüskével a háta. Hogy amikor túl közel megy beleszúrja tüskéjét a másikba. A filozófus Schopenhauer gyakran idézett példájában sopánkodik így. De a hasonlat kissé megtévesztő, mert egymásutániságot sugall, holott összetartozás és különállás egyszerre van benne jelen.
Az idei művésztelep a lélek bázisán alapul, az intimitás témájára épül, és a művekben csúcsosodik ki lényege. Olyan Duna ez, amely átfolyik Amerikán is, Dánián, Csehországon, Felvidéken, Erdélyen, de Németországon és Magyarországon is egyaránt. A térképen zavaros, de szándékában bölcs, és alkotásaiban nagy: mintha a szívekből folyna tova. Ahogyan Az érzelem folyója is a vágy és szorongás sodrásában tarthat egy párt Amy Bassin megfogalmazásában. A nő vágyainak árvizével a férfiben félelmet kelt a fulladástól. Arcait homályosan mossa a misztika és egészben tartja a mitológiai merítés.
A férfi és a női képi megfogalmazások is árulkodóak lehetnek. Deborah Tannen, aki a férfi és női kommunikáció kutatója úgy látja, hogy „a párkapcsolatban eltérő módon egyensúlyoznak az együvé tartozás és a függetlenség között a férfiak és a nők. JAKATICS-SZABÓ Veronika: Egyensúly című műve intenzív narancssárga színben úsztat két párt a képtér közepe felé, alattuk világok épülnek fel és jól mutatja, hogy sokszor csak a levegőre támaszkodhatunk.
Érzékeny női szemszöget láttat BIESS Katalin drámai képeket bemutató videója a táncosokról. A kiszolgáltatottság, az akaratban és a nehézkedésben, a méltatlan helyzetben megjelenő emberi méltóság koreográfiája.
KISS Adél Ölelés című Triptichonja már személyesebb női közelséget mutat a párok ábrázolásával. A művésztelepen az alkotásban is láthatunk példát a közös belsőségességre, hiszen a közös alkotás gesztusa is ezt mutatja, amit majd Jana HUNTEROVÁ és Seeberg LONE közös kollázsán láthatnak. Így kerülünk egymás életére rá kollázsként, és alkotásként is.
A közelség-távolság összebékített ellentétei lehetőséget adnak arra, hogy szabadon engedjük a másikat, és ez által mi is szabaddá váljunk rá. Az elválasztottság, elhatároltság, de ugyanakkor az összetartozás egyszerre kerül bemutatásra. Akár a szerelmesek esetében, akik ugyan elkülöníthetőek, de nem elválaszthatóak. Szép példája ennek MAJOROS Áron Vallomás című műve, ahogy egy padba kedvese formáját véste bele, és ebbe a személyre szabott padba egyedül ő illeszkedik, ahogyan egyedül Hamupipőkére illett az a bizonyos üvegcipellő.
A szabadság öröme éppen ezeken a határokon belül, és kerítések mögött is megvalósulhat, ha az jó közösséget kerít el. ESSE BÁNKI Ákos maszkulin képi megfogalmazása a határok és a lehatároltságban létrejövő hovatartozás gondolatát fejezi ki. Nem a női feloldódás, inkább a keretek között eléképzelt belső terek gondolatával játszik.
Hogyan közelítünk az alkotások felé? Eszünkkel, lelkünkkel, szívünkkel? Nyitottan és üresen. Hogyan közelítenek az alkotások felénk? Mekkora utat tesznek meg a megérkezésig? Van, aki szerinta jó alkotás olyan akár egy lökés. Még akár fel is lökhet. Akár szíven is szúrhat.
A kiállítás nézése is lehet intim, amikor személyes viszonyba kerök a képekkel. Sőt az alkotónak saját festményéhez való viszonya is, mert a fehér vászonból bújik elő KÖNYV Katalin Magdalénája.
IZSÁK Előd- installációja egy farönkre erősített fonál, ami az évgyűrűket szövi. Ennek a sebzett szövedéknek a vetített, virtuális formája tökéletes. Láthatjuk, hogy milyennek szeretnénk, és valójában milyen a farönkön, a tárgyon magán.
LŐRINCZ Ágnes Mélytenger és Áramlat című kollázsai a képi alkotásra, ábrázolásra kérdeznek rá. Hogyan lehetséges ma képet alkotni?
MÉRY Bea szőnyegmintázatokat festett meg, POLLÁK Csilla képregényes ábrázolásán pedig szuperközelibe kerül egy-egy szegmense az életnek.
SZATHMÁRY Lóránt saját vendégszobájuk darabkáit fényképezte le, csakis abból a szemszögből, ahogyan azt ők láthatták a művésztelep ideje alatt. A hétköznapi kicsiségek fotói, a Kelet-Európai ember viszonya a tárgyakhoz, amit leleményesen a végsőkig felhasznál, amit másutt esetleg kidobnának. Egy szemléleti módról beszél a képek.
Párkapcsolatainkban, és emberi kapcsolatainkban azonban mi is a közelség és távolság egyidőben jelenlévő igénye mentén egyensúlyozunk. Az erőszak és a finomság, a kedvesség és a maró mogorvaság, a közelség és a távolság dinamikája mind ennek a háttérbázisnak az elem.Amikor József Attila Óda című versében ezt írja: Elmémbe, mint fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak, e paradoxont költi meg.
Kívánom, hogy a műalkotásokhoz menjünk közel, távolodjunk kicsit el, de ezt nem csak fizikai, hanem lelki értelemben is tegyük meg. Lesz, amit felfalunk szemeinkkel. Lesz, amelyik minket fal fel.
Elsavasodásban szenvedünk, torkig vagyunk egymással, sokszor nehezen emésztjük az élet gondjait, és ilyenkor divat lúgosító kúrába kezdeni. Bár a savas ételek ellentéte a bázisos, lúgos, mégsem fordíthatjuk a témaadó szót: Lélekbázist léleklúgosításnak. Jelentését viszont igen, művészeti bázis ez a lelkünknek, és ezt a gazdagságot nem lehet kilúgozni.
Néhány mű még ebben a pillanatban készült el, és még mi sem láttuk, nekünk is meglepetés lesz. Ilyen például a művésztelep kisfilmje, és Jana HUNTEROVA videója. Kíváncsi izgalommal várjuk, tekintsék meg!