Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szeretettel köszöntöm Önöket a DUNART.COM8 – SOMORJAI NEMZETKÖZI MŰVÉSZTELEP „EREKLYE” című kiállításának megnyitóján, mely az idén nyolcadik alkalommal megrendezett nemzetközi szimpozion résztvevői által itt, helyben megalkotott műveit tárja most a tisztelt érdeklődők elé. Köszöntöm most magukat a művészeket is, akiknek az alkotásaiban gyönyörködhet mától a közönség: Reshat AMETI (Macedónia), Zani GELEVSKA (Macedónia/UK), JUHÁSZ Éva (HU), Alena KAZATELOVÁ (CZ), KÓTAI Tamás (HU), KÓTAI-GULYÁS Andrea (HU), MAJOROS Áron (HU), MAYER Éva (SK/HU), Nia MARTOS (SP), MESTER Enkő (HU), Martina UHLÍŘOVÁ (CZ), RABÓCZKY Judit Rita (HU), ZEMAN Zoltán (HU/SK), én pedig SZURCSIK József vagyok szintén Magyarországról.
Hogy ez az alkotótábor és kiállítás sorozattá fejlődhetett és immár hagyománnyá is válhatott, az valójában a helybéli embereknek, azon belül pedig alapvetően egy somorjai család vállalásának köszönhető. Ennek a bizonyos családnak a tagjai gondoltak egyet és úgy döntöttek, hogy mások számára is megnyitják időről időre az otthonuk kapuját és lehetőség szerint évente tíz napra befogadják a jelenkorban élő és alkotó művészek egy-egy csoportját.
Őszinte szeretettel és odaadással, töretlen elszántsággal tették és teszik mindezt, valódi nyitottsággal, barátsággal és izgatott érdeklődéssel – immár nyolc esztendeje.
Hölgyeim és Uraim: ez a család pedig nem más, mint a Mayer család, a MAYER család tagjai:
a szülők Éva és József, a leányuk MAYER Éva Munkácsy-díjas képzőművész és Éva férje MAJOROS Áron szobrászművész. Nos, ők együtt úgy gondolták, hogy idén is meghívják és vendégül látják a Dunart.com művésztelep művészeit. Ehhez már hagyományosan csatlakoztak a Mayer családhoz tartozó rokonság tagjai is, akik a művészek ellátásban és mondjuk úgy „kényeztetésében” is nagy szerepet vállaltak. A Mayer család által felvállalt és beindított alkotótelep a korábbi években bizonyított már szakmailag is, így a szimpozion szervezői mellé állt Somorja Város önkormányzata, a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap, a Kultminor, a Hermész Német-Magyar Kulturális Egyesület és a Bethlen Gábor Alap is.
Kérem engedjék meg, hogy ezúton nagy tisztelettel megköszönjem és megköszönjük mindannyian Mayer Józsefnek, feleségének Évának és egész családjának a művésztelep érdekében végzett, fáradtságot nem kímélő, odaadó munkájukat, köszönjük a segítségüket és figyelmességüket!
És köszönjük szépen a támogatók segítségét, köszönjük Somorja városának és mindenkinek, aki fontosnak és támogatásra érdemesnek tartotta a DUNART.COM – SOMORJAI NEMZETKÖZI MŰVÉSZTELEP megvalósítását. Köszönjük szépen!
A művésztelepen alkotó művészek a szimpozion támogatásáért cserébe olyan műveket is készítettek, amelyek felajánlásuknak köszönhetően jótékony célú árverezésre kerülnek. Az így befolyó összeggel pedig a szervezők és a művésztelep tagjai a Gyermekleukémia Alapítványt támogatják.
A közös akarat és a baráti segítségnyújtás, támogatás gesztusának köszönhetően valósulhattak meg a művésztelep fontos céljai is tulajdonképpen, mint például a kapcsolatteremtés a különböző életkorú és különböző szakterületen alkotó, befutott vagy pályakezdő alkotók között. Különös figyelmet fordítva a külföldi és hazai művészek közös munkájára, pontosabban fogalmazva a közös alkotóhelyszínen történő egyidejű alkotásra. Ez a szigorúan vett szakmai szempontok szerint is nagyon hasznos dolog egy művész számára, mert a házigazdák által teremtett hihetetlenül barátságos légkörnek és a hibátlan ellátásnak köszönhetően az alkotótevékenységen kívül már csak a közösségre és önmagukra kellett koncentrálniuk a meghívott művészeknek. Így tökéletes szellemi és gasztronómiai környezetben áramlott a szakmai diskurzus, a különböző kulturális tartalmak vizsgálata. A közös helyszínen történt alkotótevékenység jó lehetőséget kínált az egymás munkamódszereibe történő betekintésre is, ami által egyfajta szellemi közösség kialakulásának lehetősége is megvalósulhatott. Arról már nem is beszélve, hogy vadonatúj művek megszületésének lehettünk tanúi, új értékek teremtődtek, amelyek egy része feltehetően olyan gyűjtemények részét fogják képezni, amelyek a kor jellemző kulturális és művészeti lenyomatát hivatottak láthatóvá tenni, majd pedig fejleszteni és megőrizni a jövő generációk számára is.
Ha egy folyót elterelnek a természetes, ősi medréből, a víz akkor is utat tör majd magának és arra folyik majd tovább, amerre utat talál. Ha az útjába akadályok, torlaszok kerülnek, vagy szisztematikusan gátakat építenek neki, akkor persze arra megy, amerre tud, az akadályok és gátak között tovább terelődik, sodródik egészen addig, amíg csak az útja végeztével megérkezik a nagy, szinte végtelen messzeségű tengerbe.
Ha nagy műgonddal a víz útjába épített betonfalak vízgyűjtő öblöt alkotnak a hatalmas folyóvíznek, akkor egy ideig minden csepp gigászi közösséggé egyesülve együtt várja a szabadulás és közös áramlás lehetőségét. És amikor a gáton csak egy picike rés támad vagy megnyitja egy központi akarat, akkor az irdatlan tömegű víz olyan erővel robban a szabadulás útja felé, hogy a nyugalmasan hömpölygő selymes hullámokat pusztító erejű zuhanó sodrássá alakítva képes lenne mindent magával ragadni és akár átformálni mindent, ami csak az útjába kerül.
Ilyen a művészet is. Minden olyan dolog, amiben az alkotóelemek a megfelelő arányban képesek egymással együttműködni, nagy hatással lehetnek a környezetükre és másokra is. Minden vízcsepp, minden molekula tudja, hogy hol a helye. És az a helyzet, hogy mindenhol szükség is van a vízre. Hidegen vagy melegen, kis és nagy tömegben, sósan, édesen, hullámozva vagy tükörnyugalommal. A víz az életünk része, ami nélkül képtelenek lennénk létezni. Bennünk van, velünk van, közös az életünk, közös a jövőnk. Akár csak a művészet esetében. Összetartozunk, mint a folyóban minden egyes csepp mindaddig, amíg világ a világ. Együtt futva, lobogva, sodródva, áramolva csak előre és sosem hátra.
Test nélkül a szellem szellem marad, a szellem nélküli test pedig csakis önmagával az anyaggal lehet csak azonos, mely egy formába öntött szövetek, ásványok és jelentős mennyiségű víz együttes jelenléte esetén egzisztálhatna valahogyan lelketlenül, szellemiség hiányában.
A művészet az életünk része, mégis többen gondolják róla, hogy nem értenek hozzá. Pedig éppen az ellenkezője az igaz. Ugyanis mindenki el tudja dönteni, hogy a saját maga számára mit jelent egy-egy műalkotás, azt is, hogy egyáltalán tetszik-e avagy nem történetesen, ami a szemünk elé tárul. Ha nem ettünk még életünkben például egy számunkra addig ismeretlen ételt, akkor sem mondjuk azt, hogy nem tudok enni és nem értek az evéshez. Csak éppen nem kóstoltam még és nem tudtam még elhelyezni magamban az adott új ízeket a megszokások vagy a gyakorlat szerinti íz-emlékeim közé. Egyetlen jó megoldás létezik: mindenképpen kóstolni kell. És nem csak egyszer és nem csak egy félét. Hanem amikor csak lehetséges és annyi félét, amennyire csak adódik lehetőségünk. Az ízlelés nem igényel különösebb bátorságot, sem pedig vakmerőséget. Csupán némi nyitottságot és máris gazdagítanak a tapasztalatok, segítenek a világ megértésében, az eligazodásban és az egészséges személyiség fenntartásában. A művészet egy könnyen dekódolható és valójában gazdagon értelmezhető dolog, egy élményféleség, amire mindenkinek szüksége van, még ha nem is tud róla.
Itt, a Csallóközben egy egykori központosított politikai akarat nyomán a nagy folyó vize már más felé folyik, más mederben viszi magával a hordalékát, a növények és az állatvilág pedig az élni akarás jegyében igyekezett az új állapotokhoz alkalmazkodni és megtalálni saját élethelyét. Voltak fajok, amelyeknek ez sikerült, voltak, amelyeknek nem.
A művészet megalkotói számára az az igazi élettér, ahol szeretet van, barátság, megértés, egymásra figyelés és segítségnyújtás. Ahol az érdeklődés nem fellengzős sznobok allűrje, hanem a természetes és valódi kíváncsiság által vezérelt dolog. A művészet ott érzi jól magát, ahol ez a figyelem megadatik, ahol a nyitott érdeklődés befogadja és értékeli a művészetet.
Somorja egy ilyen hely.
Örülök, hogy itt lehetek.
Köszönöm, alkotótársaimmal együtt köszönjük Mayer Évának a meghívást és a Mayer családnak, a somorjaiaknak a szeretetteli fogadtatást!
Gratulálok a művésztelep résztvevőinek a munkájukért!
Kérem tekintsék meg a kiállítást!
Éljen a szabadság!
Éljen a művészet szabadsága!